MKSzSz Alapszabály
ALAPSZABÁLY
A jelen alapszabályt aláíró tagok elhatározták, hogy a szövetkezetekről szóló 2006. évi X.
törvény ( továbbiakban: Szvt. ), valamint a Ptk. Harmadik Könyv Negyedik Rész XV. cím
rendelkezései alapján a szövetkezet az alapszabályban, a tagok munkához juttatását,
szociális helyzetük javítását, anyagi biztonságuk megteremtését, valamint a hozzájuk
kötődő embertársaik, helyi közösségeik életminőségének javítását, illetve tagjai és azok
hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségleteik kielégítését szolgáló, szociális
szövetkezetet hoznak létre. Céljaik elérésének érdekében megalapították a Munkáért
Kenyeret Szociális Szövetkezetet, és annak az alapszabályát a 2014. április 28-án
egységes szerkezetbe foglalva az alábbiakban fogadják el.
I. Alapvető rendelkezések
1. A Szövetkezet neve: Munkáért Kenyeret Szociális Szövetkezet
2. A Szövetkezet székhelye: 5054 Jászalsószentgyörgy, Bacsó Béla út 2/A.
3. A Szövetkezet alapításának célja:
A szövetkezet alapításának célja elsősorban a pályakezdők és az ötven éven felüli még
aktív munkavállalók elhelyezkedésének elősegítése. Célja, hogy ne segélyből, hanem a
munkával megkeresett jövedelemből biztosítsák a családok a megélhetését hosszú távon.
A szövetkezet céljai között szerepel, hogy azon alapító tagjai és jövőbeli tagjai számára,
akiknek nincs megfelelő munkahelyük, illetve foglalkoztatásuk bizonytalan,
munkalehetőséget teremtsen. A tevékenységi körök kialakításánál figyelembe vettük, hogy
minél többféle szakmában tudja a szövetkezet foglalkoztatni a dolgozókat. Tagok számára
lehetőséget biztosít oktatás, üdülés, kulturális programokban való részvételre.
A megalakult szociális szövetkezet olyan tevékenységeket végez, amelyek a
munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő emberek számára is
munkalehetőségeket kínál. A szövetkezet további feladatának tekinti a tagok és
hozzátartozóik szociális, kulturális és oktatási igényeinek színvonalas kielégítésében való
közreműködést. Szövetkezetünk hozzájárul a helyi fejlődéshez, az összetartó közösségi,
és társadalmi működéshez. Védelmet ad a kirekesztéssel szemben és egy formája a
szegénység elleni küzdelemnek. Tagjai számára biztosít foglalkoztatást, megélhetést,
közösséget, leginkább azok számára akiket a társadalmi mechanizmusok kirekesztenek.
A szövetkezet tagjainak munkafeltételeket teremtő, illetőleg szociális helyzetüket más
módon javító szociális szövetkezet. A megalakuló szociális szövetkezet célja létszámában
és teljesítményében fejlődő, a szövetkezet Alapszabálya, továbbá Szervezeti és Működési
Szabályzata szerint működő szervezet életre hívása.
4. A Szövetkezet tagjai:
1.
név: Juhászné Németh Éva
2.
név: Juhász Ádám
3.
név: Sovák Péterné
4.
név: Szedlák Gábor
5.
név: Tóth Sándor
6.
név: Tóth Mónika
7.
név: Nyéki Zoltánné
5. A Szövetkezet főtevékenysége
1812 – Nyomás ( kivéve: napilap )
Egyéb tevékenységek:
0111 – Gabonaféle ( kivéve: rizs ), hüvelyes növény, olajos mag termesztése
0113 – Zöldségféle, dinnye, gyökér - , gumós növény termesztése
0119 – Egyéb – nem évelő növény termesztése
0128 – Fűszer -, aroma -, narkotikus gyógynövény termesztése
0130 – Növényi szaporítóanyag termesztése
0143 – Ló, lóféle tenyésztése
0145 – Juh – kecske tenyésztése
0146 – Sertéstenyésztés
0147 – Baromfitenyésztés
0150 – Vegyes gazdálkodás
0162 – Állattenyésztési szolgáltatás
1412 – Munkaruházat gyártása
1413 – Felsőruházat gyártása ( kivéve: munkaruházat )
1414 – Alsó ruházat gyártása
1419 – Egyéb ruházat, kiegészítők gyártása
1813 – Nyomdai előkészítő tevékenységek
1814 – Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
3831 – Használt eszköz bontása
4520 – Gépjárműjavítás, - karbantartás
4617 – Élelmiszer, ital, dohányáru ügynöki nagykereskedelme
4618 – Egyéb termék ügynöki nagykereskedelme
4779 – Használt cikk bolti kiskereskedelme
4791 – Csomagküldő internetes-kiskereskedelem
5320 – Egyéb postai, futárpostai tevékenység
5520 – Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
5590 – Egyéb szálláshely-szolgáltatás
5819 – Egyéb kiadói tevékenység
5911 – Film -, video -, televízióműsor gyártás
6209 – Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
7311 – Reklámügynöki tevékenység
7711 – Személygépjármű kölcsönzése
7810 - Munkaközvetítés
7820 – Munkaerő kölcsönzés
7830 – Egyéb emberi erőforrás – ellátás, - gazdálkodás
8121 – Általános épülettakarítás
8122 – Egyéb épület-, ipari takarítás
8130 – Zöldterület-kezelés
8219 – Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
8560 – Oktatást kiegészítő tevékenység
8899 – M.n.s. Egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül
9002 – Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
9003 – Alkotóművészet
9319 – Egyéb sporttevékenység
9511 – Számítógép, - periféria javítása
9604 – Fizikai közérzet javító szolgáltatás
6. Hatósági engedélyhez kötött tevékenységek
A szövetkezet engedélyhez kötött tevékenységet csak az engedély birtokában kezdi meg
és képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytat, ha e tevékenységben
személyesen közreműködő tagja, munkavállalója, illetve a szövetkezettel kötött tartós
polgári jogi szerződés alapján a szövetkezet javára tevékenykedők között legalább egy
olyan személy van aki a jogszabályban előírt képesítési követelményeknek megfelel. A
szövetkezet a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyét
legkésőbb a tevékenység megkezdésével egyidejűleg a Cégközlönyben köteles
közzétenni.
7. A Szövetkezet e-mail címe: mkszsz.cegled@gmail.com
8. A Szövetkezet időtartama: határozatlan
9. A Szövetkezet tőkéje: A tőke a tagok vagyoni hozzájárulásának összege.
9.1. A tőke alapításkori nagysága: 105.000,-Ft azaz Egyszáz-ötezer Forint, amely
105.000 Ft azaz Egyszáz-ötezer Forint készpénzből áll.
9.2. A tagok vagyoni hozzájárulásának legkisebb mértéke: 15.000,-Ft azaz
Tizenötezer Forint
9.3. A tagok vagyoni hozzájárulása készpénzből áll.
9.4. A tagok a készpénzben meghatározott vagyoni hozzájárulás 30 %-át, azaz
31.500 Ft-ot ( Harmincegyezer-ötszáz forintot) 8 napon belül a szövetkezet
rendelkezésére bocsátják. A fennmaradó részt a tagok egy éven belül kötelesek a
szövetkezet részére befizetni.
9.5. A pénzbeli vagyoni szolgáltatás teljesíthető a pénzforgalmi számlára, vagy a házi
pénztárba történő befizetéssel. Alapításkor nem pénzbeli hozzájárulás nem kerül teljesítésre.
A szövetkezet tagjai az Szvt 21.§ (1) bekezdésében foglalt lehetőséggel nem élnek.
II. A SZÖVETKEZET, ÉS A TAGOK KÖZÖTTI JOGVISZONY, A TAGOK JOGAI ÉS
KÖTELEZETTSÉGEI
1. A tagsági jogviszony létrejötte
1.1. A szociális szövetkezet tagjai minden természetes személy, továbbá helyi
önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása ( a
továbbiakban együtt: önkormányzat ) továbbá a jogszabályban meghatározott karitatív
tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet lehet aki a szövetkezet céljaival és
alapszabályával egyetért ( Szvt. 15.§ (1) ). A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet
alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvételi határozattal keletkezik.
1.2. A szövetkezet tagjai sorába az a személy vehető fel, aki:
- a szövetkezet céljaiban megfogalmazott tevékenységek valamelyikében
megfelelő képesítéssel, szakmai tapasztalattal rendelkezik.
- az Alapszabály és a szövetkezet egyéb rendelkezéseit magára nézve
kötelezőnek ismeri el,
- legalább a vagyoni hozzájárulás legkisebb mértékének megfelelő összegű
befizetési kötelezettséget vállalja.
1.3. A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy pedig
írásbeli tagfelvétel iránti kérelem alapján keletkezik. A kérelemről, annak
benyújtásától számított nyolc napon belül az igazgató elnök írásban köteles
dönteni. A kérelmező a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soron
következő közgyűléshez fordulhat. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell, hogy az
alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, s vállalja a
szövetkezet céljainak megvalósításában való vagyoni hozzájárulást és
személyes közreműködést.
A kérelmező a tagfelvétel iránti kérelmét és minden ezzel kapcsolatos kérelmét írásban
köteles a szövetkezet szervéhez megküldeni. A tagfelvétellel kapcsolatos döntéseket a
kérelmezővel minden esetben írásban kell közölni, a döntés meghozatalát követő 15
napon belül, illetve amennyiben a döntést nem a Közgyűlés hozta, úgy a Közgyűlésnek is
meg kell küldeni.
1.4. A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának
időpontjára visszamenő hatállyal jön létre, akkor, amikor a tag vagyoni
hozzájárulásának egészét vagy legalább 30%-át, a szövetkezet rendelkezésére
bocsátotta. A fennmaradó összeget egy éven belül kell befizetni.
1.5. Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv,
vallás, politikai meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve
hovatartozás szerint.
2. A nem természetes személy tag:
A szövetkezet nem természetes személy tagja kizárólag a helyi önkormányzat vagy
nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása ( a továbbiakban együtt:
önkormányzat ) továbbá a jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó
közhasznú jogállású szervezet lehet. A nem természetes személy tagok száma nem
haladhatja meg a taglétszám 20%-át: a szövetkezetnek a szövetkezeti formában működő jogi
személy tagjait a nem természetes személy tagok számítása során figyelmen kívül kell
hagyni.
3. A tagsági jogviszony tartalma, a tagok jogai és kötelezettségei:
A tagok az alapszabály és a szövetkezetre vonatkozó törvények alapján irányítják a
szövetkezet tevékenységét, illetve ellenőrzik működését. A szövetkezet
működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat az általuk szolgáltatott
vagyoni hozzájárulás mértékére tekintet nélkül azonos jogok illetik meg.
3.1. A szövetkezet tagja tagsági jogviszonya alapján
a) teljesíti vagyoni hozzájárulását,
b) az alapszabályt, a közgyűlés döntéseit és az Igazgató elnök rendelkezéseit
magára nézve kötelezőnek elfogadja,
c) eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő
feladatainak, illetve vállalásainak,
d) személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás
teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági
tevékenységében,
e) részesedik a gazdálkodás eredményéből munkája / vagyoni hozzájárulása
alapján
f) igénybe veheti a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített
szolgáltatásokat,
g) tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen,
h) tisztséget viselhet a szövetkezetben,
i) felvilágosítást kérhet a tisztségviselőktől a szövetkezetet érintő bármely
kérdésben,
j) kérheti, hogy a döntéshozó testület minden személyét közvetlenül érintő
döntés meghozatala előtt hallgassa meg,
k) védi a szövetkezet vagyonát,
l) a tagot megilleti a szövetkezeti határozatok bírósági megtámadása
m) élhet, mindazon jogokkal, illetve eleget tesz mindazon kötelezettségeknek,
amelyeket törvény az a) - l) pontokban említetteken felül lehetővé tesz, vagy
előír.
4. Befektető tag
A szociális szövetkezetnél nem kerülhet sor befektető tag felvételére, kivéve az
önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású
szervezet tag.
5. A szövetkezet és a tag gazdasági és személyes együttműködése
5.1. A tagok személyes közreműködése történhet a tagsági viszony alapján
termeléssel, értékesítésre előkészítéssel, fogyasztással, vagy egyéb módon. A
szövetkezet tagja a szövetkezet által szervezett munkavégzésben a Munka
Törvénykönyve szerinti munkaviszonyban, a 2010. évi LXXV. törvényben
szabályozott egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszonyban a
Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban, ha a
közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. Tv. (Köt) lehetővé
teszi - a Köt. szerinti önkéntes jogviszonyban, továbbá a szociális igazgatásról és
szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. szerinti intézményi foglalkoztatás
keretében vehet részt.
5.2. A szövetkezet a céljai között szereplő termelői, kereskedelmi és marketing
rendszer működtetésével kiszámítható keresletet kíván biztosítani a termelő és
szolgáltató tagjai számára. A szövetkezet céljának megvalósítása során a tagok
képzettségüknek, gyakorlati tapasztalataiknak és a szövetkezet működéséből
fakadó igényeknek megfelelően részt vesznek a piackutatásban, a logisztikai
rendszer kiépítésében és működtetésében, a marketing tevékenységben, az
értékesítésben.
5.3 A tagoknak a szövetkezettel való együttműködés keretében teljesítendő feladatait és
vállalásait, valamint az általuk igénybe vett szövetkezeti szolgáltatások meghatározását az
egyes tagok és a szövetkezet közötti – az Alapszabálynak megfelelő - megállapodás
szabályozza.
5.4 A tag és a szövetkezet közötti együttműködés magába foglalja az alábbiakat:
a) a munkához jutás elősegítése
b) szociális helyzet javítását eredményező tevékenységek, oktatási feladatok
5.5 A tagok személyes közreműködése a következő lehet:
a) a szövetkezeti tag alkalmazottja a szövetkezetnek, ennek megvalósulási módja
történhet munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban
b) a szövetkezeti tag közreműködő a szövetkezetben és erre vonatkozólag
egyértelműen kinyilatkoztatott felelősséget vállal.
5.6 A tag joga használatba adni bármilyen forgalomképes vagyoni értékkel
rendelkező dolgot, szellemi alkotást, valamint vagyoni értékű jogot, amely hozzájárul a
szövetkezet működéséhez, amelyet a szövetkezet köteles a leltárában szerepeltetni.
6. Közösségi alap képzése és felhasználása
6.1. A szövetkezet az adózás utáni eredményének meghatározott részét a közösségi
alapba helyezheti, amelynek a terhére a tagjai és hozzátartozóik számára az alábbi
juttatásokat biztosíthatja, illetőleg támogatásokat folyósíthatja, illetőleg az ezen
juttatásokat és támogatásokat terhelő adók és járulékok fedezetének céljára szolgálhat.
a) oktatási támogatások, szakmai képzések,
b) szociális juttatások,
c) kulturális támogatások
d) sport tevékenységhez nyújtott támogatások, juttatások
e) közművelődési tevékenységek támogatása,
f) a munkához jutás elősegítése
g) tagi munkavégzésen alapuló közvetlen közreműködés az Szvt. 19. § (2)
bekezdés a) és b) pontja szerint
Az Szvt. 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban foglaltak szerinti szabályozás:
• A tag által teljesítendő feladatok:
A személyes közreműködés történhet – a szövetkezet tevékenységéhez képest –
termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel,
fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel, minden esetben a tevékenység
jegyzékben foglalt tevékenységekhez kötötten.
• Az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módja:
A feladatok részletes meghatározását a szövetkezeti tag és a szövetkezet igazgató
elnöke megállapodásban rendezi a szövetkezet sajátosságainak és a
jogszabályoknak megfelelően.
A munkafeladatról munkalapot kell felvenni, amelyen az elvégzett munka
mennyisége és mineműsége követhető. A munkalapon a tag teljesítését havi
rendszerességgel a szövetkezet igazgató elnöke igazolja. Saját maga teljesítését
senki nem igazolhatja. A teljesítés igazolással ellátott munkalapokról a szövetkezet
nyilvántartást vezet. A dokumentációnak és a tagi nyilvántartásnak tartalmaznia kell
az Szvt. 20. § (1) bekezdése szerinti elemeket a tag tagsági jogviszonyának
keletkezése és megszűnése esetén pedig az Szvt. 20. § (2) bekezdése szerint kell
eljárni és az igazolást kiállítani.
• A szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módja és mértéke
( ellenértéke ):
A munkafeladat teljesítéséhez igazodva azzal arányosnak kell lennie továbbá az
adott munkamennyiséget meg kell feleltetni a megtermelt javak adott
mennyiségének.
6.2. A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap
hány százalékáig lehet a tárgyévet követően évben juttatásokat és támogatásokat
teljesíteni. A beszámolónak a közgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő
felhasználásra vonatkozó javaslathoz a szövetkezet közgyűlése által felhatalmazott
országos szövetkezeti szövetség nyilatkozatát be kell szerezni. A számviteli törvény
szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlésen a közgyűlés meghatározza a
közösségi alap adott évre rendelkezésre álló állományából nyújtható támogatások körét
és mértékét – a szolidaritás elve alapján – a szövetkezeti közösség által közösen igénybe
vehető támogatási jogcímként.
6.3. Az adózás utáni eredmény közösségi alapba helyezhető részét a közgyűlés évenként
határozza meg. A közösségi alap képzése az eredménytartalékból a lekötött tartalékba
való átvezetéssel történik. A teljesített támogatások és juttatások, valamint az ezeket
terhelő adók és járulékok közösségi alapból felhasznált összegét a lekötött tartalékból az
eredménytartalékba kell átvezetni.
6.4. A meghatározott támogatási módokat a valamennyi tag és hozzátartozója igénybe
veheti. Az említett támogatások igénybevételének szociális indokoltságát az ügyvezető
elnök bírálja el, a tag által benyújtott írásbeli kérelem és azokat alátámasztó okiratok
alapján, a kérelem beérkezését követő 30 napon belül. A döntést a kérelmezővel írásban
haladéktalanul közölni kell. Esetleges elutasító döntés ellen a kérelmező a kézhez vételt
követő 15 napon belül a Közgyűléshez fordulhat, amely szintén megvizsgálja a szociális
rászorultságot, és döntés a kérelem beérkezését követő 30 napon belül hoz, amelyet
haladéktalanul írásban közöl a kérelmezővel. Egyebekben a támogatások igénybe
vételének szabályaira a 124/2006 ( V.19.) Kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
6.5. A közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött
tartalékban van elkülönítve. A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása, vagy
jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezőkkel való elszámolást követően – a
közösségi alapot Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (2051 Biatorbágy, Nagy
u. 10., adószám: 18210840-1-13, bejegyezve a Pest Megyei Bíróságon
14.Pk.60.289/2010/6. Szám alatt, képv.: Németh László elnök) részére kell átadni. A
közösségi alap a nyereségből való részesedésként, illetőleg a tagsági viszony
megszűnéséhez kapcsolódó elszámolás során nem vehető figyelembe.
7. Az adózás utáni eredmény felosztása
7.1. A szövetkezet közgyűlése – az igazgató elnöknek a felügyelőbizottság véleményével
együtt előterjesztett javaslata alapján, a számviteli törvény szerinti beszámoló
ismeretében – dönt az adózás utáni eredmény felosztásáról.
7.2. Az adózás utáni eredményt az alábbi célokra oszthatja fel:
- meghatározza a tagok között a szövetkezettel való gazdasági
együttműködésük arányában felosztásra kerülő összeget;
- meghatározza a szövetkezet egyéb céljainak (beruházás stb.)
megvalósítására szolgáló összeget.
8. Pótbefizetés, tagi kölcsön
8.1. A tagok a szövetkezet veszteségeinek rendezésére kötelezhetők. A rendezés módja,
pótbefizetés előírása, amelyet a közgyűlés rendelhet el. Pótbefizetés évente csak egyszer
írható elő, melynek mértéke alkalmanként nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulás
30%-át. A pótbefizetés nem teljesítése a Ptk. 3:357.§ (3) bekezdése szerinti
jogkövetkezményt vonja maga után.
8.2. A kötelező vagyoni hozzájárulást teljesített szövetkezeti tag tagi kölcsönt nyújthat a
szövetkezet számára (tagi kölcsön).
8.3. Tagi kölcsön igénybevételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az rövid távon
hasznosan képes szolgálni a szövetkezet céljainak megvalósulását.
8.4. A tagi kölcsönről a tag és az igazgató elnök közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratnak minősülő írásbeli megállapodást köt, amelyben meghatározzák a kölcsön
kamatmentességét vagy kamatának mértékét is.
9. Személyes közreműködés és munkavégzés a szövetkezetben
Ha a tag a szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerződést,
vállalkozási vagy megbízási szerződést köt, a szövetkezeti tag tagsági viszonyának vagy
munkavégzésére vonatkozó jogviszonyának a megszűnése – a tag halálától eltekintve – a
másik jogviszonyra nincs kihatással.
10. A tagsági jogviszony megszűnése
A tagsági jogviszony megszűnik:
a) ha a tag a szövetkezetből kilép;
b) ha a tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) – az
alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig - nem
teljesítette, tagi munkavégzés esetén a jogviszony a teljesítésre nyitva álló
határidőt követő napon szűnik meg.
c) a tag halálával (jogi személy tag megszűnésével);
d) ha a bíróság a tagot kizárja
e) a szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélküli megszűnésével
f) ha a szociális szövetkezet karitatív tevékenységét ellátó közhasznú jogállású
szervezet tagjának közhasznú jogállása megszűnik
A kilépési szándékot írásban, az igazgató elnöknek kell bejelenteni. A kilépési szándék
bejelentése és a tagsági jogviszony megszűnése között három hónapnak kell eltelnie.
A b.) pontban meghatározott módon a jogviszony akkor szűnik meg, ha a tag a vagyoni
hozzájárulását határidőben nem fizeti meg.
10.1 Tag kizárása
A szövetkezet tagja – a szövetkezetnek az érintett tag ellen indított keresete
alapján – bírósági határozattal a szövetkezetből kizárható, ha a szövetkezeten
való maradása a szövetkezet céljainak elérését nagy mértékben veszélyeztetné.
Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.
A tag kizárása iránti kereset megindításához a közgyűlés az összes tag legalább
kétharmados szótöbbségével meghozott határozata szükséges. Az érintett tag ebben a
kérdésben nem szavazhat.
A kizárás okait megjelölő keresethez a közgyűlés határozatának meghozatalától számított
15 napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani. A bíróság az érintett tag tagsági jogait
– kérelemre – a bíróság jogerős végzéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása
a szövetkezet súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó
igényét nem érinti.
A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt az alapszabály nem módosítható, más
tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a szövetkezet átalakulásáról,
egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.
A szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyeztető körülménynek minősül
különösen, ha a tag neki felróható módon a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető
magatartást tanúsít, vagy a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek az
igazgató elnök írásbeli felszólításától számított 15 napon belül sem tesz eleget.
10.2 A tagsági jogviszony megszűnése esetén a tagot vagy jogutódját a vagyoni
hozzájárulásának értéke, valamint a tagsági jogviszony időtartama alatt keletkezett, a
vagyoni hozzájárulásra jutó saját tőke – lekötött tartalékkal csökkentett – összege illeti
meg abban az esetben, ha az a veszteség fedezésére nem került felhasználásra. Az
összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kiadni.
10.3 A volt tag által, nem vagyoni hozzájárulásként a szövetkezet használatába adott és
még meglévő vagyontárgyat kérelmére a volt tag részére vagy tagsági viszonyt nem
létesítő jogutódja részére ki kell adni. A kiadásra a jelen alapszabály előző bekezdése
szerint az elszámolással egyidejűleg kerül sor. Ha a használatba adott vagyontárgy
elhasználódás folytán már nincs a szövetkezet birtokában, a szövetkezet ellenérték
megfizetésére nem köteles. A vagyontárgynak a tagsági jogviszony megszűnése utáni
használat esetén a kiadásig terjedő időre a volt tag, illetve a jogviszonyt nem létesítő
jogutódja részére díjat kell fizetni.
11. Cégjegyzés
11.1. A cégjegyzésre, valamint a szövetkezet képviseletére az Igazgató elnök,
valamint az Igazgató elnök által írásban cégjegyzésre vagy képviseletre
feljogosított tagok, vagy alkalmazottak jogosultak.
11.2. A cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet előírt, előnyomott vagy
nyomtatott neve alá az Igazgató elnök önállóan, a cégjegyzésre feljogosított
további személyek közül bármelyik kettő együttesen írja a nevét.
III. A SZÖVETKEZET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
1. A Közgyűlés:
1.1. A Közgyűlés a Szövetkezet legfőbb szerve. A szövetkezet közgyűlése köteles
legalább évente egyszer összeülni a számviteli törvény szerinti beszámoló és mérleg
elfogadására. A közgyűlést – a napirend közlésével – a megjelölt időpont előtt legalább
tizenöt nappal az igazgató elnök hívja össze írásban. Közgyűlési meghívó az általánosan
kötelező tartalmi elemeken ( a szövetkezet cégneve és székhelye, a közgyűlés időpontja
és helye, a közgyűlés napirendje ) túl tartalmazza a határozatképtelenség esetére a
megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra
vonatkozó figyelemfelhívást - a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges
folytatásának időpontját..
A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az Igazgató elnök a
tagnak – kérelmére – köteles felvilágosítást adni. Az indítványt legkésőbb a
közgyűlés megtartását nyolc nappal megelőzően kell benyújtani az Igazgató
elnöknek. Az így kiegészített napirendet a tagoknak a közgyűlés időpontját
legalább három nappal megelőzően meg kell küldeni. A nem szabályosan
összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból
érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal
érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc
napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. Ha a közgyűlés
határozatképtelen a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő
ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az
eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra
hívják össze. A megismételt közgyűlés az eredeti napirendre felvett
kérdésekben hozhat határozatot. Ha közgyűlési meghívó ezt tartalmazza, a
közgyűlés határozhat arról, hogy a napirendre vett kérdésekben a közgyűlést
későbbi időpontban folytatják. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem
vehető napirendre.
1.2. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály módosítása,
b) az igazgatóság elnökének és tagjainak (Igazgató elnökének), valamint a
felügyelő bizottság megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk
megállapítása,
c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése,
valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről,
e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott
eredmény felhasználásáról,
f) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagok
kizáró határozat felülvizsgálata,
g) döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője ellene kártérítési per
megindításáról,
h) döntés a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból
történő kilépésről,
i) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá
történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről,
j) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség
jóváhagyásáról,
k) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a
felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról,
l) döntés pótbefizetés elrendeléséről,
m) a vagyoni hozzájárulás mértékének megváltoztatása
n) a tagsági jogviszony megszüntetése vagy megszűnése esetén a vagyoni
hozzájáruláson felüli összeg kifizetése időpontjának és mértékének
megállapítása,
o) mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
1.3. A határozathozatal módja:
A Közgyűlésen valamennyi tagnak egy szavazata van. A közgyűlés akkor
határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a
határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza, a lentiekben megjelölt
kivételekkel. A közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg, a vezető
tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztására és visszahívására
vonatkozó határozatok kivételével, amelyekben titkos szavazással dönt.
A szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges az 1.2. pont k) l) pontjában
meghatározott ügyekben.
A szövetkezet összes tagja felének, de legalább a jelenlevők kétharmadának
szavazata szükséges az 1. 2. pont a) pontjában meghatározott ügyben.
Az összes szövetkezeti tag kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges az 1.2. pont
i), és m) pontjában meghatározott ügyekben.
Szavazategyenlőség esetén nem születik határozat.
Írásbeli szavazáson a tagok elektronikusan is leadhatják szavazatukat, amennyiben
hitelesen nyilatkoznak az elektronikus e-mail címükről. Az e-mail címről érkező szavazat
érvényes azzal, hogy 1 tag csak 1 szavazatot adhat le.
Az írásbeli szavazásról szóló értesítőnek tartalmaznia kell:
- a szövetkezet cégnevét és székhelyét
- a tag nevét (azonosítóját)
- a szavazat leadásának lehetséges módjait,
- a szavazat leadásának legkorábbi és legkésőbbi időpontját
- az eredményes szavazás feltételeit
- az eredménytelen szavazás esetén követendő eljárást
- a szavazás eredményének közzétételi módját és idejét
- a szavazásra feltett kérdéseket és a lehetséges válaszokat
Nem lehet írásbeli szavazást kérni az alábbi esetekben:
- az alapszabály módosítása
- az igazgató elnök, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak (felügyelőbiztos)
megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása
- szövetkezet egyesülése, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása, valamint
jogutód nélküli megszűnése,
- a szövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során
kötött egyezség jóváhagyása
- a részjegyek névértékének megváltoztatása
- pótbefizetés elrendelése
1.4. A Közgyűlés összehívása:
a) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A
közgyűlésre minden tagot meg kell hívni. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása,
ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, és a
késedelmes döntés a szövetkezet működőképességét veszélyeztetné, illetve a
szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének
megsértésével járna (rendkívüli közgyűlés).
b) Ha a tagok legalább tíz százaléka vagy a Felügyelőbizottság írásban, az ok
megjelölésével indítványozza, a közgyűlést a c) pontban foglalt eseteken kívül is össze
kell hívni.
c) Amennyiben a szabályszerűen összehívott Közgyűlés határozatképtelen, a nyolc napon
belüli időpontra azonos napirendi pontokkal összehívott újabb közgyűlés a megjelent
tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti
napirendi pontokkal felvett kérdésekben hozhat határozatot azzal a kivétellel, hogy az 1.2.
pont a), i), és k), pontjában foglaltakról nem hozhat határozatot.
d) A tagok legalább tíz százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a
napirendi pontok közé. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző nyolc
nappal kell benyújtani az Igazgató elnöknek. Az így kiegészített napirendet a tagoknak
legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző három nappal meg kell küldeni.
e) Ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van és egyhangúan hozzájárul, a közgyűlés új
napirendi pontot is felvehet a napirendre.
f) A közgyűlésen valamennyi tag részt vehet, a szövetkezet testületeitől és vezető
tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet, és észrevételeket tehet. A tag joga, hogy a
közgyűlésen napirendi pontként felvett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és
szavazzon.
g) Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazta, a közgyűlés határozhat
arról, hogy a napirendi pontba felvett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja.
Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető fel a napirendi pontok közé.
1.5. Közgyűlési képviselet:
a) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az
igazgatóság (igazgató elnök) és a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja,
valamint a jelen alapszabályban esetlegesen meghatározott tisztséget
betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló.
b) A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell
igazolni. Egy képviselő legfeljebb két tagot képviselhet.
1.6. A közgyűlés megnyitását követően az Igazgatóság elnöke vagy általa kijelölt tagja
(illetőleg az igazgató elnök) javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnökének,
jegyzőkönyvvezetőjének és két hitelesítőjének megválasztására. A közgyűlés
nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztja a levezető elnököt, a
jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv hitelesítőt.
1.7. Közgyűlési jegyzőkönyv:
a) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni
különösen az alábbiakat:
- a közgyűlés megtartásának helyét, a közgyűlés kezdő, illetve záró
időpontját, a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv
hitelesítésére megválasztott tagok nevét;
- a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét;
- a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;
- a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a
számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;
- a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére
vonatkozó adatokat;
- a közgyűlés által elutasított javaslatok megnevezését, az ezekre vonatkozó
szavazás eredményét;
- azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbe vételét kérték.
b) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a
jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két szövetkezeti tag hitelesíti. A levezető
elnök, a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért
két szövetkezeti tag személyéről a javaslat alapján külön – külön nyílt
szavazással kell dönteni. A funkciót az látja el, akire a jelenlévők többsége
szavaz. Hitelesítő tag az lehet, aki a szövetkezetnél semmilyen tisztséget
nem tölt be.
c) Az Igazgató elnök köteles gondoskodni arról, hogy a közgyűlésről
jegyzőkönyv készüljön.
d) Bármely tag kérheti az Igazgató elnöktől a közgyűlési jegyzőkönyv
kivonatának vagy másolatának a kiadását.
e) A jegyzőkönyv mellékletét képezik a jelenléti ív, valamint a képviseleti
meghatalmazásokat tartalmazó okiratok.
2. A szövetkezetnél részközgyűlés, illetőleg küldöttgyűlés nem működik.
3. Az Igazgató elnök
3.1. A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az Igazgató elnök látja el. Az Igazgató
elnök dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg a
Felügyelőbizottság hatáskörébe.
Az Igazgató elnök megbízatása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól.
Az igazgató elnökkel szemben a szövetkezet szakmai követelményeket nem támaszt.
3.2. Az Igazgató elnök önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és
harmadik személyek előtt.
3.3. A szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az Igazgató elnök gyakorolja.
3.4. A szövetkezet Igazgató elnöke nem lehet egyidejűleg Felügyelőbizottsági tag.
3.5. Nem lehetnek egyidejűleg a szövetkezet Igazgató elnöke és Felügyelőbizottsági tagja
azok, akik egymásnak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozói.
3.6. A tagnyilvántartás
Az Igazgató elnök a szövetkezet tagjairól nyilvántartást vezet.
A nyilvántartás tartalmazza:
- a tag nevét és lakcímét,
- a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint
- tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.
Tagi munkavégzés esetén a tagi nyilvántartás tartalmazza továbbá a tagi
munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének
kezdő és végső időpontját. Ilyen jogviszony esetén a tagsági jogviszony keletkezését és
megszűnését követő 5 napon belül a volt tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás
személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani.
A nyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony
keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat.
A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja.
3.7. Az Igazgató elnök kötelezettségei:
a) Az Igazgató elnök évente egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a
tevékenységéről, valamint a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A
szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózás utáni eredmény
felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése az Igazgató elnök feladata.
b) Az Alapszabály módosítását az Igazgató elnök köteles a Cégbíróságnak bejelenteni.
c) Az Igazgató elnök minden olyan adatot, nyilatkozatot köteles a Cégbíróságnak
bejelenteni, ill. tudomására hozni, amelyet jogszabály előír.
d) Az Igazgató elnök feladata, hogy gondoskodjon a szövetkezet működésére vonatkozó
jogszabályok betartásáról, a pénzügyi rendről, a munkafegyelem megtartásáról és a
szövetkezet vagyonának kellő védelméről.
e) Az Igazgató elnök a szövetkezet ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől
elvárható fokozott gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján
köteles ellátni. Az Igazgató elnök a jogszabályok, az alapszabály ill. a közgyűlés által
hozott határozatok, valamint az ügyvezetési kötelezettségei vétkes megszegésével a
szövetkezetnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel.
3.8. A Szövetkezet első Igazgató elnöke:
név: Szedlák Gábor
Megbízatása 2014. április 28. napjától 2019. április 28. napjáig tart.
4. Felügyelő Bizottság
4.1. A szövetkezet tevékenységének, illetve testületei és vezető tisztségviselői
működésének ellenőrzése céljából a szövetkezetnél Felügyelő Bizottság működik.
A Felügyelőbizottság megbízatása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szólhat.
4.2. A Felügyelőbizottság
a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos
bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja
az Igazgató elnököt, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy
más szabályzatnak megfelelően járjon el;
b) indítványozhatja az Igazgató elnöknek a visszahívását, felelősségre vonását,
továbbá a közgyűlés összehívását;
c) összehívhatja a közgyűlést, ha az Igazgató elnök nem tesz eleget erre
vonatkozó kötelességének;
d) az Igazgató elnök jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan
sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést;
e) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a
szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában
érvényes határozat nem hozható;
f) javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának
megállapítására;
4.3. A Felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől, a munkavállalóktól a
szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása
nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért
az érintett felel.
4.4. A Felügyelőbizottsági tagok a szövetkezet bármely testületének ülésén
tanácskozási joggal részt vehetnek.
A Felügyelőbizottság tagjai:
1.
név: Tóth Mónika elnök
2.
név: Nyéki Zoltánné
3.
név: Sovák Péterné
A Felügyelőbizottság megbízatása 2014. április 28. napjától kezdődően 2019. április 28.
napjáig tart.
4.5. A Felügyelőbizottság elnöke: Tóth Mónika
4.6. A Felügyelőbizottság határozatképes, ha a tagjainak a kétharmada, de legalább két
fő jelen van. Határozatait a jelen lévők egyszerű többségével hozza meg. A
Felügyelőbizottság üléseit az elnök vagy az általa megbízott tag hívja össze. A
Felügyelőbizottság a tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a
Közgyűlésnek. A Felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
5. Könyvvizsgáló
A szövetkezetnek könyvvizsgálója nincsen.
6. Céhegységek
A szövetkezet üzletpolitikájának megfelelően különböző tevékenységeket végző
céhegységeket működtet. Ezeket felelős céhegység-vezetők irányítanak akiket az
Igazgató elnök bíz meg. Céhegység-vezető csak a szövetkezet tagja lehet. A
céhegységek saját működésükre vonatkozóan a szövetkezet alapszabályával és SZMSZével
összhangban levő speciális szabályokat írhatnak elő, amelyet a céhegység szervezeti
és működési szabályzatába foglalnak. Ennek kidolgozása a céhegység-vezető feladata,
amelyet az igazgató elnökkel jóvá kell hagyatni.
IV. A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE
1. A szövetkezet megszűnik, ha:
1.1.az alapszabályban meghatározott időtartam eltelt;
1.2.a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnést;
1.3. tagjainak száma a törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon
belül nem jelentenek be a cégbíróságnál megfelelő számú új tagot;
1.4.a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
1.5.a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;
2. A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
V. VEGYES RENDELKEZÉSEK
1. A jelen szövetkezeti Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a
szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény ( továbbiakban: Szvt. ), valamint a Ptk.
Harmadik Könyv Negyedik Rész XV. cím szabályai az irányadóak.
Jászalsószentgyörgy, 2014. április 28.
Juhászné Németh Éva Juhász Ádám
alapító tag alapító tag
Tóth Mónika Szedlák Gábor
alapító tag alapító tag
Tóth Sándor Sovák Péterné
alapító tag alapító tag
Nyéki Zoltánné
alapító tag